A Szalkay József Magyar Lepkészeti Egyesület
Alapszabálya
I. Általános rendelkezések I. 1. Az Egyesület neve: Szalkay József Magyar Lepkészeti Egyesület (a továbbiakban: Egyesület) I. 2. Az Egyesület rövidített neve: SzJMLE I. 3. Az Egyesület alapításának éve: 2004 I. 4. Az Egyesület székhelye: 2030 Érd, Avar u. 20. I. 5. Az Egyesület jelképe: összezárt szárnyakkal pihenő nagy szikibagoly-lepke [Gortyna borelii (Pierret,1837)], felette félkörívben a „Szalkay József Magyar Lepkészeti Egyesület” felirat, míg alatta ugyancsak félkörívben az alapítás éve (2004) olvasható.
II. Az Egyesület céljai Az Egyesület elsődleges célja a természet, s különösen a lepkék és azok élőhelyeinek fenntartásához kapcsolódó tevékenységek ellátása, valamint a fajok sokféleségének megőrzését szolgáló természetvédelmi intézkedések érvényre juttatásának elősegítése. Az Egyesület e célok elérése érdekében: – Aktív részvételre törekszik az országos és területi természetvédelmi programok kidolgozásában, valamint azok végrehajtásában. – Önálló egyesületi kutatási programokat szervez és bonyolít le, továbbá javaslatot tesz a természetvédelem egyes – elsősorban állami – intézményeinek országos kutatási programok megvalósítására. – A természet szeretetére, a természeti értékek megőrzésére irányuló szemléletformálást végez, valamint elősegíti a fiatal generáció környezettudatos nevelését az élővilág sokszínűségének fenntartása iránti felelősség hangsúlyozásával. – A lepkék és élőhelyeik fennmaradását, illetve védelmét szolgáló tudományos eredményeket publikál, kiadványokat szerkeszt és jelentet meg. – Lepkefajok monitorozására, továbbá egyes élőhelyek lepkefaunájának felmérésére irányuló kutatásokat végez saját programként, vagy pedig – elsősorban az állami természetvédelmi szervek részére – kötelmi jogviszony keretében. – A lepkékkel összefüggésben széles körű tudományos és természetvédelmi ismeretterjesztő tevékenységet végez. – A lepkészeti felmérések és megfigyelések adatainak nyilvántartása, illetőleg további kutatások eredményességének elősegítése céljából – az adatok jogosultjainak engedélye alapján – adatbázist tart fenn. – Együttműködik más hazai társadalmi, valamint természetvédelmi szervezetekkel, továbbá a tudomány képviselőivel.
– Együttműködik nemzetközi szervezetekkel, valamint kapcsolatokat épít és ápol külföldi szakemberekkel.
III. Az Egyesület tagsága III.1. Az egyesületi tagi jogviszony létrejöttének feltételei A) Az Egyesület egyéni tagja lehet: – az a magyar vagy külföldi állampolgár, – aki betöltötte 18. életévét, – magáénak vallja az Egyesület céljait, – aláírja a belépési nyilatkozatot, – belépési igényét az Egyesületi Tanács jóváhagyja, valamint – az éves tagsági díját befizeti. B) Az Egyesület tiszteletbeli tagja az a természetes személy lehet, aki az Egyesület munkáját szakmai szempontból tevékenyen támogatja és tiszteletbeli tagságát az Egyesületi Tanács – a Közgyűlés javaslata alapján – elfogadja. A tiszteletbeli tag tagdíj fizetésére nem köteles, illetőleg az Egyesületben tisztségviselővé nem választható. Jogaira és kötelezettségeire egyebekben az egyéni tagokra vonatkozó szabályok irányadók. Az Egyesületnek egyidejűleg legfeljebb három tiszteletbeli tagja lehet. C) Az Egyesület pártoló tagja az a természetes vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet lehet, aki/amely az Egyesület munkáját anyagilag – az éves tagsági díjat meghaladó mértékben – támogatja. Meghatározott célra nyújtott támogatás esetén a pártoló tag az általa nyújtott források, valamint anyagi javak felhasználását ellenőrizheti. A pártoló tag tanácskozási joggal részt vehet az Egyesületi Tanács, valamint a Felügyelő Bizottság ülésein mindazon napirendi pontok megvitatása során, melyek az Egyesület pénzeszközeinek felhasználását érintik. A pártoló tag jogaira és kötelezettségeire egyebekben az egyéni tagokra vonatkozó szabályok irányadók. III.2. A tagdíj Az egyesületi tagi jogviszony fennállásának feltétele, hogy a tag az éves tagdíját személyesen vagy banki átutalással megfizesse. A tagdíj éves mértéke a Közgyűlés által a tárgyévre jóváhagyott összeg, melyet évenként előre, egy összegben kell megfizetni, legkésőbb a tárgyév március hónap 30. napjáig. Az újonnan belépő tagok a tárgyévi tagdíjat belépésükkor kötelesek megfizetni. Személyes díjfizetés esetében a tagdíj átadását-átvételét az elnök, valamint a díjat megfizető tagok által aláírt, erre a célra rendszeresített nyomtatvány igazolja. III.3. Az egyesületi tagi jogviszony tartalma A) Az egyesületi tag jogai: – Az Egyesület céljai és feladatai körébe tartozó ügyek, megoldást igénylő kérdések megvitatásának kezdeményezése. – Az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő javaslattétel. – Szavazati jog gyakorlása az Alapszabályban meghatározottak szerint. – Az egyesületi tisztségviselők megválasztását illetően aktív és passzív választójog: a tag választhat és válaszható. Kivételt képeznek e rendelkezés alól a tiszteletbeli tagok, akik csak aktív választójoggal rendelkeznek.
Az Egyesület mindazon tagjainak jogaira, illetve kötelezettségeire, akiket a bíróság jogerős ítéletével a közügyek gyakorlásától eltiltott, a hatályos jogszabályok megfelelően irányadók, különös tekintettel a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény, valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény rendelkezéseire. B) Az egyesületi tag kötelezettségei: – A hatályos jogszabályoknak – különösen a környezet-, a természet-, valamint az állatvédelem szabályainak -, továbbá az Alapszabály rendelkezéseinek a betartása, betartatása. – Az Egyesület szerveivel való együttműködés, valamint e szervek határozatainak a betartása, betartatása. – Az önként vállalt egyesületi feladatoknak tevékeny, az elvárható gondosság és körültekintés melletti ellátása. – Az Egyesület céljaihoz, elveihez, szellemiségéhez méltó magatartás tanúsítása. – Minden olyan magatartástól és megnyilatkozástól való tartózkodás, amely alkalmas lehet az Egyesület jó hírnevének, szakmai elismertségének, megbecsültségének csorbítására, vagy egyébként az Egyesülettel szemben nem felel meg a jóhiszeműség, tisztesség, kölcsönös bizalom alapelveinek. – Tisztségviselőként történő megválasztása esetén az Egyesület érdekeinek szem előtt tartásával feladatának a legjobb képességei és tudása szerinti ellátása. – A tagdíj rendszeres, határidőben történő megfizetése. III.4. Az egyesületi tagi jogviszony létrejötte A tagok felvételéről való döntés, valamint a tagnyilvántartás vezetése az Egyesületi Tanács feladata. Tag felvételéről az Egyesületi Tanács egyszerű többséggel határoz, mely szavazás az elnök személyes részvétele nélkül érvénytelen. Az egyesületi tagi jogviszony fennállását az Egyesület bélyegzőjével évente érvényesített igazolvány tanúsítja, melynek átvételére az új tag, illetőleg érvényesítésére bármely más egyesületi tag a tárgyévre irányadó tagdíjának megfizetését követően jogosult. Az egyesületi tagi jogviszonyt létesíteni kívánó tagjelölt kérelmét az Egyesület elnökének nyújtja be. A belépési kérelem csak abban az esetben utasítható el, ha a tagjelölt felvétele jogszabályba, illetve az Egyesület Alapszabályában megfogalmazott rendelkezésekbe vagy alapelvekbe ütközik. A belépési kérelmet elutasító határozatot indokolni kell, amelyből az elutasítás okának világosan ki kell tűnnie. Az Egyesületi Tanács határozatának meghozatala előtt az Egyesületbe belépni szándékozó tagjelölt számára – amennyiben igényli – lehetőséget kell biztosítani a vele szemben ismertetett tényekre, érvekre való reagálásra, illetőleg álláspontjának előadására. A belépési kérelem elutasítása ellen az Egyesületbe belépni kívánó tagjelölt az elutasítást tartalmazó határozat közlésétől számított harminc napon belül jogorvoslattal élhet, amelyet a Közgyűlés egyszerű többséggel hozott határozata útján bírál el. A Közgyűlés határozatával szemben nincs helye további jogorvoslatnak. III.5. Az egyesületi tagi jogviszony megszűnése Az egyesületi tagi jogviszony megszűnik: – A tag halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével;
– Az egyesületi tagi jogviszony egyoldalú megszüntetésére vonatkozó szándéknak az egyesület elnökéhez intézett írásbeli bejelentésével; – Amennyiben a tagot az Egyesületi Tanács az Alapszabály III.6. pontjában ismertetett eljárása során határozatával az Egyesület tagjai közül kizárja. III.6. Az egyesületi tagi jogviszony kizárással történő megszüntetése Az Egyesületi Tanács fegyelmi eljárás lefolytatása nélkül határozattal törli az Egyesület tagjai közül azt, aki tagdíjfizetési kötelezettségének – előzetes, írásbeli felszólítás ellenére – a felszólítás közlésétől számított három hónapon belül – nem tesz eleget. Fegyelmi eljárás keretében kizárásnak van helye továbbá azzal az egyesületi taggal szemben, aki az Egyesület céljaival ellentétes tevékenységet folytat, aki szándékos magatartásával megsérti az Egyesület jó hírnevét, illetőleg aki vétkes magatartásával az Egyesületnek egyéb módon anyagi vagy erkölcsi jellegű kárt okoz. A kizárás fegyelmi büntetésként történő alkalmazására az Alapszabály 1. számú mellékletében meghatározott Fegyelmi Szabályzat rendelkezései megfelelően irányadók. III.7. Az egyesületi tisztségviselők megbízatásának megszűnése A) Az Egyesület bármely szervében feladatot ellátó tisztségviselő megbízatása megszűnik: – az egyesületi tagi jogviszony megszűnésével; – egyoldalúan, az egyesület Elnökéhez intézett írásbeli lemondással; – felmentéssel; – valamint az Egyesület Alapszabályának 1. számú mellékletét képező Fegyelmi Szabályzat 9. c) pontjában szereplő fegyelmi büntetés (tisztségtől való megfosztás) foganatosításával a Fegyelmi Szabályzatban meghatározott eljárási rendnek megfelelően. B) A felmentési okok és a felmentési eljárás A Közgyűlés egyszerű többséggel hozott határozatával felmenti tisztségéből azt az egyesületi tisztségviselőt, aki feladatának ellátására alkalmatlanná vált, továbbá aki feladatát nem látja el megfelelően. Az érintett tisztségviselő a Közgyűlés felmentő határozata ellen annak közlésétől számított tizenöt napon belül jogorvoslattal élhet, melyet az Egyesületi Tanács bírál el. A jogorvoslati kérelmet írásban az Egyesület elnökének kell benyújtani, aki az érintettek egyidejű tájékoztatása mellett gondoskodik az eljárás megindításáról és a jogorvoslat tárgyában döntésre hivatott egyesületi tanácsi ülés időpontjának – legkésőbb a jogorvoslati kérelemről való tudomásszerzéstől számított egy hónapon belüli – kijelöléséről. A jogorvoslati eljárásban nem vehet részt az, aki az eljárás alá vont személy hozzátartozója, vagy aki az ügyben maga is érintett, illetőleg akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható. A jogorvoslati kérelem elbírálása érdekében összehívott tanácskozáson a határozat meghozatala előtt az érintett tisztségviselő számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy kifogásait, ellenérveit és véleményét előadhassa. Az Egyesületi Tanács másodfokú határozatával szemben nincs helye további jogorvoslatnak.
IV. Az Egyesület szervezete IV.1. A Közgyűlés
A) A Közgyűlés összehívása A Közgyűlés az Egyesület legfőbb szerve, amely az Egyesület tagjaiból áll. A Közgyűlést az Egyesület elnöke évente legalább két alkalommal, a Közgyűlés kitűzött időpontját megelőzően legalább két héttel, a napirend ismertetése mellett írásban hívja össze. Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni: – ha az Egyesület elnöke – az összehívás indokainak ismertetése mellett – így határoz, továbbá
ha a tagok legalább egyharmada, illetőleg a Felügyelő Bizottság a cél és az indok megjelölése
mellet az Egyesületi Tanácshoz intézett, a kérelmet előterjesztő tagok aláírásával hitelesített
írásos nyilatkozattal indítványozza;
– ha az Egyesületi Tanács többségi döntéssel így határoz; valamint – ha azt a bíróság elrendeli. B) A Közgyűlés határozatképessége és működése A Közgyűlés akkor határozatképes, ha a nyilvántartott tagok több mint fele jelen van, beleértve az Egyesület elnökét – vagy az elnök akadályoztatása esetén az általa kijelölt, őt helyettesítő egyesületi tanácsi tagot -, valamint az Egyesületi Tanács legalább két tagját. Amennyiben a Közgyűlést határozatképtelenség miatt el kell halasztani, akkor az ugyanazon napra fél órával később másodszorra összehívott megismételt Közgyűlés a megjelent tagok számára való tekintet nélkül határozatképes az elnök által a tagok részére előzetesen kiküldött meghívóban szereplő napirendi pontok által érintett kérdésekben. A Közgyűlés határozatképtelensége esetén követett eljárásra vonatkozó tájékoztatást – a tagok távolmaradására vonatkozó következmények ismertetésével együtt – a meghívónak minden esetben tartalmaznia kell. Amennyiben a megismételt Közgyűlés összehívására nem ugyanazon a napon kerül sor, akkor erről a tagok részére újabb meghívót szükséges kiküldeni. A határozatképességet a tagok által aláírt jelenléti ív tanúsítja. Az elnök – vagy akadályoztatása esetén az általa helyettesítés céljából kijelölt egyesületi tanácsi tag – feladata, hogy gondoskodjék a jelenléti ív tagok általi aláírásáról, valamint az ív megőrzéséről. A Közgyűlés határozatait nyílt szavazással és – a minősített többséget igénylő ügyek kivételével – egyszerű többséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az Egyesület elnökének szavazata – vagy amennyiben az egyesület elnöke nincs jelen, az általa erre felhatalmazott egyesületi tanácsi tag szavazata – dönt. A minősített többséget igénylő ügyekben a Közgyűlés – a tiszteletbeli és pártoló tagok kivételével – az összes tag több mint kétharmadának egyetértő szavazatával dönthet. Amennyiben a Közgyűlés a jelenlévő tagok számára tekintettel a minősített többséget igénylő ügyben nem határozatképes, a későbbiekben összehívott bármely határozatképes Közgyűlés a jelenlévő tagok több mint kétharmadának egyetértő szavazatával hozhat érvényes döntést. Minősített többséggel hozott közgyűlési határozatot igényel: – Az Egyesület Alapszabályának megállapítása és módosítása. – Az Egyesület más egyesülettel történő egyesülése. – Az Egyesület feloszlásának kimondása. – Belépés egyesületi szövetségbe.
– Az Egyesület elnökének megválasztása és felmentése. – Bármely olyan ügy, melyet a Közgyűlés vagy az Egyesületi Tanács határozatával minősített többséget igénylő üggyé nyilvánít. A Közgyűlés időpontját, a napirendet, az elhangzott kérdések, hozzászólások lényegi pontjait, a Közgyűlés által hozott határozatok tartalmát, hatályát, valamint a döntést támogató, ellenző és a szavazástól tartózkodó tagok arányát az elnök által helyben kijelölt jegyzőkönyvvezető foglalja írásba. A Közgyűlés határozatainak érvényességéhez az elnök – vagy akadályoztatása esetén az általa kijelölt, őt képviselő egyesületi tanácsi tag -, további legalább két jelen lévő egyesületi tanácsi tag, valamint a jegyzőkönyvvezető együttes aláírása szükséges. C) A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: – Az Egyesület elnökének, illetőleg az Egyesületi Tanács, a Fegyelmi Tanács és a Felügyelő Bizottság tisztségviselőinek megválasztása, felmentése, az egyesületi tanácsi, a fegyelmi tanácsi és a felügyelő bizottsági tagok lemondásának tudomásul vétele, valamint az Egyesületi Tanács és a Felügyelő Bizottság éves beszámolójának elfogadása. – Az Egyesület céljainak megfelelő és feladatai körébe tartozó tevékenységek elhatározása. – A Fegyelmi Tanács határozatával szemben, továbbá az új tag belépését megtagadó egyesületi tanácsi határozat ellen benyújtott jogorvoslati kérelem elbírálása (másodfokú döntési hatáskör). – A tárgyévre irányadó tagdíj összegének meghatározása. – Az Egyesület éves beszámolójának elfogadása. – Az Egyesület Alapszabályának elfogadása és módosítása. – Az Egyesület éves költségvetésének meghatározása. – Az Egyesület feloszlásáról, valamint más társadalmi szervezettel való egyesüléséről szóló döntés. IV.2. Az Egyesületi Tanács és az elnök A) Az Egyesületi Tanács jogállása Az Egyesületi Tanács hat tagból áll, tagjai az elnök, valamint az egyesületi tanácsi tagok. Az Egyesületi Tanács az egyesület ügyintéző, döntéshozó és képviseleti szerve, feladatait az Alapszabály, valamint a Közgyűlés határozatainak megfelelően látja el. Az Egyesületi Tanács határozata szükséges az Egyesület részére magán-, vagy jogi személyek által tett felajánlások elfogadásához. Az Egyesületi Tanács jogosult továbbá valamennyi olyan kérdésben dönteni, amelyet az Alapszabály nem utal a Közgyűlés vagy más egyesületi szerv hatáskörébe. B) Az Egyesületi Tanács feladatai: – A Közgyűlés üléseinek előkészítése, a Közgyűlés által hozott határozatok végrehajtásának szervezése, és ellenőrzése, a Közgyűlés határozatainak nyilvántartása, illetőleg az Egyesület tagjainak tájékoztatása a Közgyűlésen meghozott határozatok tartalmáról.
– Egyesületi tanácsi határozatok meghozatala és nyilvántartása, jegyzőkönyv készítése a tanács üléseiről, valamint az Egyesület tagjainak tájékoztatása az Egyesületi Tanács ülésén meghozott határozatok tartalmáról. – Az Egyesület Alapszabályának a Közgyűlés elé terjesztése. – Az Egyesület pénzügyi és gazdálkodási tevékenységéről szóló beszámoló kidolgozása és Közgyűlés elé terjesztése; – Az éves program, valamint az egyesületi munka- és ütemterv jóváhagyása. – Rendkívüli közgyűlés összehívása a lemondott, tisztségétől megfosztott vagy attól egyéb okból megvált egyesületi tanácsi tagok helyébe új tagok megválasztása céljából. – Az egyesületi tagsággal összefüggő egyéb ügyek intézése, ide értve a tagdíj fizetésével kapcsolatos nyilvántartás ellenőrzését is. – Döntés egyesületi alkalmazott munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében történő foglalkoztatásáról. – Döntés az egyesületi tisztségviselő felmentésével összefüggő közgyűlési határozat ellen benyújtott fellebbezés tárgyában (másodfokú döntési hatáskör). C) Az Egyesületi Tanács működése Az Egyesületi Tanács évente legalább négy alkalommal ülésezik. Az üléseket az elnök hívja össze, legalább az ülést megelőzően egy héttel kiküldött írásos meghívó útján. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, időpontját, napirendjét, továbbá szükséges mellékelni a napirendhez tartozó dokumentumokat is. Az Egyesületi Tanács ülései főszabály szerint nyilvánosak, de az elnök a személyiségi jogok védelme, illetőleg az Egyesületet érintő stratégiai döntések meghozatala érdekében az adott napirendi pont tekintetében zárt ülést is elrendelhet. Az Egyesületi Tanács legalább négy tanácstag jelenléte és szavazása esetén határozatképes, döntéseit egyszerű többséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök – vagy az elnök akadályoztatása miatt az általa kijelölt, őt képviselő egyesületi tag – szavazata dönt. A döntéshozatalban nem vehet részt olyan egyesületi tanácsi tag, aki vagy akinek hozzátartozója a döntés alapján kötelezettség, felelősség alól mentesülne, illetőleg előnyben részesülne, vagy bármely módon érdekelt a jogügyletben. Az Egyesületi Tanács tagjai nem lehetnek egymás közeli hozzátartozói. Az Egyesületi Tanács a Közgyűlések közötti időszakokban az Egyesület működését érintő döntések meghozatala tekintetében teljes jogkörrel jár el, kivéve mindazokat az ügyeket, melyek a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak, valamint amelyekhez a Közgyűlés jóváhagyása szükséges. Az Egyesületi Tanács valamennyi üléséről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza az ülés időpontját, a napirendet, a meghozott határozatok tartalmát, továbbá a döntést támogató és ellenző tanácstagok felsorolását. A jegyzőkönyv vezetéséről az elnök köteles gondoskodni. Az Egyesületi Tanács bármely határozata csak akkor tekinthető érvényesnek, ha azt valamennyi jelenlévő és a határozat meghozatalában résztvevő tanácstag, valamint a határozatot írásba foglaló jegyzőkönyvvezető is ellátja aláírásával. D) Az Egyesület elnökének jogállása Az Egyesület nevében és érdekében aláírási joggal az elnök rendelkezik, képviseli az Egyesületet bármely jogi eljárásban, valamint harmadik személyekkel szemben. Önállóan jogosult eljárni minden olyan ügyben, amit jogszabály vagy az Egyesület Alapszabálya nem
utal más szerv hatáskörébe. Amennyiben az elnök akadályoztatása miatt nem tudja gyakorolni aláírási jogát, úgy esetileg, külön írásbeli nyilatkozat útján bármelyik egyesületi tanácsi tagot (tagokat) megbízhatja az Egyesület képviseletével, illetőleg az Egyesület nevében és érdekében történő eljárással. Az elnök ezen kívül az ügymenet folyamatosságának biztosítása érdekében egyéb jogköreit is átruházhatja az általa kiválasztott egyesületi tanácsi tagra (tagokra). Az elnök a képviseleti szervek ülései között gondoskodik a határozatok végrehajtásáról.
V. A Felügyelő Bizottság A) A Felügyelő Bizottság jogállása Az Egyesület működésének és gazdálkodásának ellenőrzését elkülönült felügyelő szervként a háromtagú Felügyelő Bizottság végzi. A Felügyelő Bizottság tagjait a Közgyűlés évente választja, illetőleg erősíti meg tisztségében. A Felügyelő Bizottság tagjai a bizottság elnökét maguk közül választják. A Felügyelő Bizottság tagjai ellenőrző, felügyeleti tevékenységük ellátása során az Egyesület Alapszabályának, valamint a hatályos jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően járnak el, egyéb egyesületi tisztséget nem viselhetnek. A Felügyelő Bizottság tagjai nem lehetnek egymás közeli hozzátartozói. B) A Felügyelő Bizottság eljárási rendje A Felügyelő Bizottság ellenőrzi az Egyesület szabályszerű működését és gazdálkodását. Ennek során az Egyesület megválasztott tisztségviselőitől jelentést, valamint a tagoktól felvilágosítást és tájékoztatást kérhet bármely, az Egyesület érdekkörébe tartozó tevékenységről, illetőleg jogügyletről, továbbá betekinthet az Egyesület irataiba és könyveibe, azokat megvizsgálhatja. A Felügyelő Bizottság elnöke – vagy az elnök akadályoztatása esetén a bizottság legalább egy tagja – a Közgyűlésen, illetve az Egyesületi Tanács ülésén tanácskozási joggal vesz részt. Az Egyesületi Tanács köteles kikérni a Felügyelő Bizottság elnökének véleményét az Egyesületet érintő valamennyi jogi, illetve pénzügyi vonatkozású döntés meghozatala előtt. A Felügyelő Bizottság elnöke köteles az Egyesületi Tanácsot haladéktalanul tájékoztatni, illetőleg az intézkedésre jogosult egyesületi szerv összehívását kezdeményezni, amennyiben arról szerez tudomást, hogy: – Az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény, cselekmény, illetőleg mulasztás történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása az intézkedésre jogosult szerv döntését teszi szükségessé. – Az Egyesület bármely tisztségviselőjének jogi vagy erkölcsi felelősségét megalapozó tény, körülmény vált ismertté. – Az Egyesület működését anyagi értelemben veszélyeztető vagy egyéb, kárral fenyegető esemény bekövetkezése várható, illetve valószínűsíthető. – Az Egyesület működésével összefüggésben azonnali jogi intézkedések megtétele válik indokolttá. A Felügyelő Bizottság javaslata alapján az intézkedésre jogosult szerv összehívásáról az Egyesületi Tanács elnöke köteles gondoskodni az észrevétel megtételétől számított harminc napon belül. E határidő eredménytelen letelte esetén az érintett szerv összehívására a Felügyelő Bizottság elnöke is jogosult.
Amennyiben a Felügyelő Bizottság meggyőződik arról, hogy felhívása nyomán az érintett egyesületi szerv által az alapszabály-szerű, illetőleg a törvényes működés helyreállítása érdekében megtett lépések hiányosak vagy elégtelenek voltak, úgy e megállapításáról – az érintett egyesületi szerv egyidejű tájékoztatása mellett – a megfelelő intézkedések megtételét kérve haladéktalanul értesíti az Egyesületi Tanács elnökét. Amennyiben az Egyesületi Tanács a felhívásra nem intézkedik, nem hozza meg a szükséges döntéseket, vagy e döntések nem kielégítők, úgy a Felügyelő Bizottság elnöke az ügyben köteles megkeresni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. A Felügyelő Bizottság évente legalább kétszer tart ülést, mely ülések összehívásáról – az időpont, a helyszín és a napirend megjelölésével – a Felügyelő Bizottság elnöke írásos meghívó útján gondoskodik. A Felügyelő Bizottság legalább két tagjának jelenléte esetén határozatképes, határozatait egyszerű többséggel hozza. A Felügyelő Bizottság ülései nyilvánosak, de a bizottság elnöke a személyiségi jogokra vagy más, jelentős érdekre hivatkozással zárt ülést is elrendelhet. Az Egyesület elnöke tanácskozási joggal korlátozás nélkül részt vehet a Felügyelő Bizottság bármely ülésén. A Felügyelő Bizottság elnöke a bizottság által végzett ellenőrzési tevékenység tapasztalatairól, lényegi eljárási elemeiről, valamint eredményeiről évente beszámol a Közgyűlésnek. A beszámoló elfogadásáról a Közgyűlés egyszerű többségi szavazás útján határoz.
VI. A Fegyelmi Tanács Az Egyesület Fegyelmi Tanácsa a tanács elnökéből, valamint további két tanácstagból áll. A Fegyelmi Tanács elnökét a tanács tagjai maguk közül választják. Amennyiben a Fegyelmi Tanács valamely tagja feladatának ellátásában tartósan akadályoztatva van, úgy a Közgyűlésen az érintett helyett az Egyesület tagjai közül új személyt kell választani. A Fegyelmi Tanácsban elnöki és tagi tisztséget nem tölthet be olyan személy, aki: – Bármilyen más egyesületi tisztséggel rendelkezik. – A fegyelmi eljárás alá vont tag (tagok) hozzátartozója. – Akitől az ügy pártatlan, befolyástól mentes megítélése egyéb okból nem várható (összeférhetetlenség). Nem vehet részt a fegyelmi eljárás lefolytatásában a Fegyelmi Tanács azon tagja, akivel szemben összeférhetetlenség áll fenn, helyette a tanácsba – a Közgyűlés határozatával – az Egyesület tagjai közül más tagot szükséges kijelölni. A Fegyelmi Tanács feladata, hogy a Közgyűlés által elfogadott – az Alapszabály 1. számú mellékletét képező – Fegyelmi Szabályzat alapján lefolytassa a fegyelmi eljárást és meghozza a fegyelmi határozatot.
VII. Az Egyesület vagyona és gazdálkodása Az Egyesület vagyonát képezik: – A tagok által fizetett tagdíj. – A magán- és jogi személyek felajánlása. – Az állami költségvetési forrásból származó támogatás. – A hazai és külföldi szervezetektől, illetve magánszemélyektől származó támogatás és hagyaték.
– Az Egyesület által céljai megvalósítása érdekében végzett szakmai tevékenységből származó jövedelem. – Az Egyesület tulajdonát képező ingatlanok, valamint ingó vagyontárgyak és azok hozadéka. – Egyéb bevételek. Az Egyesület vagyona nem osztható fel és nem ajándékozható. Az Egyesület saját tulajdonú, természetvédelmi célra vásárolt földterületei – az Egyesület megszűnésének esetét, valamint az Egyesület anyagi működését veszélyeztető szükséghelyzetet kivéve – nem idegeníthetőek el. A magán- és jogi személyek felajánlásaiból az Egyesület részére nyújtott általános adományt az Egyesület bármely jogszerű célra szabadon felhasználhatja. A célzott adomány kizárólag az adományozó által meghatározott célra, időtartamra és mértékben használható fel. Az Egyesület pénzeszközeit külön pénzintézeti számlán kezeli. Az Egyesület pénzintézeti számlán rendelkezésre álló pénzeszközeinek kezelésére az Egyesület elnöke saját hatáskörben jogosult az Alapszabály, valamint a hatályos jogszabályok rendelkezéseinek betartásával. Az elnök akadályoztatása esetén az Egyesület nevében és érdekében egyesületi pénzeszközök felett kizárólag egyesületi tag rendelkezhet az elnök eseti és írásbeli felhatalmazása alapján. Az elnök az Egyesület érdekkörében jelentkező valamennyi pénzügyi tranzakció végrehajtását megelőzően köteles a tervezett intézkedésről tájékoztatni az Egyesületi Tanácsot, valamint a Felügyelő Bizottság elnökét. Az Egyesület tisztségviselői és tagjai munkájukért tiszteletdíjban nem részesülnek, de indokolt készkiadásaik megtérítésére – a készkiadásokról szóló hiteles számlák és/vagy egyéb, az Egyesület által az érintett tevékenységre jogszerűen elszámolható (jogszabályban meghatározott) pénzforgalmi igazolások ellenében – igényt tarthatnak, valamint kivételesen kutatási ösztöndíjban részesülhetnek. A számlák és egyéb pénzforgalmi igazolások elszámolhatóságának jogszerűségéről az Egyesület elnöke valamennyi készfizetés előtt köteles meggyőződni. Az igényelt és indokolt készkiadások megtérítése iránt az elnök az érintett tevékenység során keletkezett készkiadásról szóló eredeti számla és/vagy egyéb pénzforgalmi igazolás átvételétől számított harminc napon belül köteles intézkedni. Hat hónap elteltével a térítésre jogosult egyesületi tag érdekkörébe tartozó okból nem ellentételezett készkiadások fedezete – az egyes pénzeszközök felhasználására vonatkozó jogszabályok előírásainak betartása mellett – az Egyesület által szabadon felhasználható pénzeszközzé válik. Az Egyesület ügyintézői és gazdálkodási feladatainak ellátására munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkatársat alkalmazhat. Egyesületi munkatárs szerződéses foglalkoztatásáról az Egyesületi Tanács dönt. Munkaviszonyban foglalkoztatott személyek felett a munkáltatói jogokat az Egyesület elnöke gyakorolja a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezéseinek megfelelően.
VIII. Az Egyesület megszűnése Az Egyesület megszűnik, ha: – Feloszlását, vagy más társadalmi szervezettel való egyesülését a Közgyűlés kétharmados többséggel kimondja. – Az arra jogosult szerv az Egyesületet feloszlatja vagy – jogszabályban meghatározott okok miatt – megszűnését megállapítja.
– Ha a bíróság az Egyesület nyilvántartásból való törlését bármely más okból elrendeli. Amennyiben a bíróság vagy a feloszlást kimondó közgyűlési határozat másként nem rendelkezik, a megszűnéssel összefüggő teendők ellátása a hivatalban lévő Egyesületi Tanács feladata.
IX. Záró rendelkezések Az Egyesület független, non-profit, politikailag semleges szervezet. Közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak támogatást nem nyújt, országgyűlési jelöltet nem állít, és nem támogat. Az Alapszabály által nem érintett kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, illetőleg az Egyesület szervezeti és működési szabályzatának rendelkezései irányadóak.
1. számú melléklet
FEGYELMI SZABÁLYZAT
1. Fegyelmi vétséget követ el, aki: a) az egyesületi tagi jogviszonyból eredő, illetőleg önként vállalt egyesületi kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlanságával megszegi; b) súlyosan vét az egyesületi szakmai etika szabályai ellen; c) felróható magatartásával erkölcsi vagy anyagi kárt, illetőleg egyéb joghátrányt okoz az Egyesületnek; d) a természetvédelmi jogszabályok megsértésével bűncselekményt vagy szabálysértést valósít meg és ezt jogerős bírói ítélet, illetve hatósági határozat megállapítja; e) az Egyesület tagjaival (tagjával) szemben bűncselekményt valósít meg, vagy olyan, kirívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely érdemtelenné teszi az Egyesület működésében való részvételre.
2. A fegyelmi eljárás megindítására bármely egyesületi tag tehet javaslatot, melyet írásban az Egyesület elnökéhez kell benyújtani.
3. A fegyelmi eljárást az Egyesület elnöke, az Egyesületi Tanács tagja ellen pedig a Fegyelmi Tanács elnöke rendeli el.
4. Kötelező a fegyelmi eljárás megindítása: a) jelentős súlyú fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén, továbbá b) ha az eljárás lefolytatását az Egyesület tagja maga ellen kéri.
5. Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha: a) a fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanújáról történő tudomásszerzéstől számított három hónap eltelt (mely határidőt a fegyelmi eljárás megindítására jogosult személy általi tudomásszerzésétől kell számítani), vagy b) a fegyelmi vétség elkövetésétől számítva egy év eltelt.
6. Mellőzhető a fegyelmi eljárás lefolytatása – a Fegyelmi Szabályzat 4. b) pontjában foglalt esetet kivéve -, ha a kötelezettségszegés csekély súlyú és a tényállás teljes mértékben tisztázott. Az érintett egyesületi tagot (tagokat) ilyen esetben is meg kell hallgatni. Az ügy érdeméről a fegyelmi eljárást elrendelő személy dönt, s legfeljebb megrovás büntetés szabható ki.
7. A fegyelmi vizsgálatot a Fegyelmi Tanács folytatja le. A vizsgálatról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a tanács elnöke, a vizsgálatban résztvevő tanácsi tagok, valamint a vizsgálattal érintett egyesületi tag (tagok), illetőleg képviselője (képviselői) aláírásukkal
hitelesítenek. A fegyelmi eljárásban nem vehet részt az, aki az eljárás alá vont személy hozzátartozója, vagy akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.
8. A fegyelmi eljárás során az Egyesület képviseletében az elnök vagy az általa megbízott egyesületi tag kötelezően, tanácskozási joggal vesz részt. Az eljárás alá vont személyt az eljárás során személyesen kell meghallgatni, kivéve, ha erről írásban lemond, vagy ha védelmével más személyt bíz meg. Ez esetben a megbízottat szükséges meghallgatni. Az eljárás alá vont tag saját védelmével akkor is megbízhat más személyt maga mellett, ha az eljárásban személyesen jár el.
9. A fegyelmi eljárásban kiszabható fegyelmi büntetések: a) figyelmeztetés; b) megrovás; c) egyesületi tisztségtől való megfosztás; d) az egyesületi tagság felfüggesztése; e) az Egyesületből való kizárás.
10. A fegyelmi büntetés végrehajtását indokolt esetben egy éves próbaidőre fel lehet függeszteni. Ha a próbaidő eredményesen telik el (a próbaidő alatt az eljárás alá vont egyesületi tag újabb fegyelmi vétséget nem valósít meg), a büntetéssel sújtott személy mentesül a büntetés hatálya alól. Ha a próbaidő alatt az egyesületi tag újabb fegyelmi vétséget követ el, a büntetés felfüggesztése hatályát veszti.
11. A Fegyelmi Tanács a fegyelmi eljárás lefolytatására vonatkozó kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül tárgyalást tart. A Fegyelmi Tanács tárgyalását úgy kell kitűzni, hogy arról az érintettek a tárgyalás előtt legalább öt munkanappal megkapják az értesítést.
Nem akadálya az eljárás, illetőleg a tárgyalás lefolytatásának, ha az eljárás alá vont személy szabályszerű értesítésre nem jelenik meg és maga helyett meghatalmazottat sem küld, feltéve, hogy távollétét nem menti ki és új időpont kitűzését sem kéri.
A fegyelmi tárgyalás nyilvános, kivéve, ha az érintett személyiségi jogaira, illetőleg egyéb méltányolható körülményre hivatkozással zárt tárgyalás tartását kéri. A zárt tárgyaláson kizárólag az Egyesület elnöke, a Fegyelmi Tanács tagjai, továbbá azok a személyek lehetnek jelen, akiknek személyes meghallgatását a tényállás tisztázása érdekében a Fegyelmi Tanács elrendelte.
12. A Fegyelmi Tanács a tárgyalás megtartásától számított legkésőbb tizenöt napon belül zárt ülésen, szótöbbséggel határoz, döntését indokolt írásbeli határozatba foglalja. A Fegyelmi Tanács akkor határozatképes, ha a döntéshozatalban a tanács elnöke, valamint legalább egy tagja részt vesz.
Felmentő határozatot kell hozni, ha az eljárás során egyértelműen bizonyítást nyer, hogy az eljárás alá vont egyesületi tag a terhére rótt fegyelmi vétséget nem követte el.
A fegyelmi eljárást megszüntető határozatot kell hozni, ha: – A fegyelmi eljárás megindítására a Fegyelmi Szabályzat 5. pontjában meghatározott határidő letelte után kerül sor.
– Az eljárás alá vont személy egyesületi tagi jogviszonya az eljárás alatt egyéb okból megszűnik. – Nem bizonyítható kétséget kizáróan, hogy az eljárás alá vont személy a fegyelmi vétséget elkövette.
Nem kell fegyelmi büntetést kiszabni, ha a körülményekre tekintettel a legenyhébb fegyelmi büntetés kiszabása is indokolatlan.
13. Az eljárás alá vont egyesületi tag a Fegyelmi Tanács döntésének előkészítésében és meghozatalban nem vehet részt. Ha a Fegyelmi Tanács eljárása során az Egyesületi Tanács (vezetőség) tagját, a Felügyelő Bizottság tagját vagy a Fegyelmi Tanács tagját a Fegyelmi Szabályzat 9. c) pontjában foglalt fegyelmi büntetéssel sújtja, úgy az érintett egyesületi szerv vezetője haladéktalanul köteles gondoskodni a tisztségétől megfosztott tag helyébe lépő új tisztségviselő megválasztására vonatkozó eljárás megindításáról.
Amennyiben a Fegyelmi Tanács eljárása során az Egyesületi Tanács , a Felügyelő Bizottság vagy a Fegyelmi Tanács vezetőjét sújtja a Fegyelmi Szabályzat 9. c) pontjában foglalt fegyelmi büntetéssel, úgy az érintett egyesületi szerv tagjai együttesen kötelesek haladéktalanul megtenni mindazon intézkedéseket, amelyek a tisztségétől megfosztott vezető helyébe lépő új tisztségviselő megválasztását célozzák.
14. A fegyelmi határozat ellen az eljárás alá vont egyesületi tag a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül fellebbezéssel élhet, melyet a Fegyelmi Tanács elnökénél kell írásban benyújtani, a Közgyűléshez címezve. Fellebbezési jog illeti meg azt is, aki a fegyelmi eljárást elrendelte. A fellebbezésnek a fegyelmi büntetés végrehajtása tekintetében halasztó hatálya van, azzal, hogy az eljárás alá vont személy tagi jogviszonya a másodfokú határozat meghozataláig felfüggesztésre kerül.
15. A Közgyűlés, mint másodfokú fegyelmi szerv, az első fokon kiszabott fegyelmi büntetést enyhítheti, helyben hagyhatja, vagy súlyosbíthatja. A fegyelmi büntetés másodfokon nem súlyosbítható abban az esetben, ha csak a fegyelmi büntetéssel sújtott egyesületi tag jelentett be fellebbezést. Amennyiben a fellebbezés alaptalan, azt a másodfokú fegyelmi szerv elutasítja.
16. A Közgyűlés másodfokú határozatával szemben nincs helye fellebbezésnek.
17. Az Egyesület valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag – a határozat tudomására jutásától számított harminc napon belül – a bíróság előtt megtámadhatja.
18. A Fegyelmi Szabályzat 9. b), c) d) és e) pontjaiban meghatározott fegyelmi büntetések törlését a büntetéssel sújtott egyesületi tag a büntetést kiszabó fegyelmi határozat közlésétől (illetőleg fellebbezés esetén az első fokon kiszabott fegyelmi büntetést enyhítő, helybenhagyó, vagy súlyosító másodfokú határozat közlésétől) számított két év elteltével kérheti. A Fegyelmi Szabályzat 9. c) pontjában foglalt fegyelmi büntetés törlése csak újraválaszthatóságot eredményez.
19. A figyelmeztetésnél súlyosabb fegyelmi büntetéssel sújtott tag a soron következő tisztújítás során egyesületi vezető funkcióra nem jelölhető és nem választható.
Budapest, 2009. május 29. …………………………
Pál Attila (elnök)