Rajzanak a nagy színjátszólepkék az Őrségben. Tegnap és ma is előkerült egy-egy példány Apátistvánfalván, illetve Kondorfán. Igazán impozáns kis lepke 🙂
Az Őrségben kb két hete kint van a M teleius, de nekem úgy tűnik, nagyon alacsony egyedszámban. Kíváncsi lennék, hogy máshol Magyarországon vagy akár külföldön mi a helyzet. A mellékelt szép nagyrákosi vérfüves réten pl egyet sem láttam.
Én ma két egyed M. teleiust láttam a Lugosi patak mentén, a vérfüvek még csak most kezdenek bimbózni.
Sziasztok!
Egy érdekes dolgot figyeltem meg a napokban itt az Őrségben. Több példány nőstény L dispar-ral is találkoztam, amelyek még az első nemzedékhez tartoznak és jó kopottak is voltak. Ugyanakkor ma láttuk az első friss hímeket is a második nemzedékből. Van valakinek hasonló tapsztalata?
Iváncon 07.22-én jött fényre egy Cyclophora albipunctata. Elég ritka a megjelenése.
Hegykő, Rongyos-erdő, E. maturna állomány felmérés (2.)
Ahogy azt már a rajzás elején éreztük is, az idei esős május nem igazán kedvezett a maturna rajzásnak, no meg a monitorozásnak se...
Május 23-tól június 11-ig, összesen 16 mintavételi alkalommal összesen 246 fogási eseményünk volt (fogás+visszafogás), ami jócskán alatta maradt az előző évinek. Pedig szinte alig hagytunk ki napot, a sokszor borult, esős idő ellenére, ha egy kicsi esély is volt arra, hogy a nap kisüssön, kint voltunk... Összesen 194 példányt jelöltünk meg, a visszafogások aránya 21, 1% lett, ami nem olyan rossz, ám lehetett volna egy kicsit egyenletesebb is a visszafogások eloszlása (hiába, az ember mindig jobbra vágyik...).
Első körben az adatokat megfelelőképp a populáció becslésre használt MARK program számára "emészthető" input file formátumra kellett alakítani (ehhez azért kell egy kis nyugodt idő, így a terepi időszak és a hivatali teendők, jelentések végét nagyjából ki kellett várni), majd az elemzésekhez lehetett fogni.
Az első eredmények elég nagy szórású becsléseket adtak, ami kicsit meglepő, de még inkább elkeserítő volt, mert úgy éreztem, ennél sokkal több energiát fektettünk ebbe a vizsgálatba... Ilyenkor azt lehet tenni, hogy az ember megnézi, hol mutatkozhatnak a legnagyobb gondok, hol "gyenge" az adatsor, lehet-e összevonással segíteni rajta, vagy - végső esetben - egyes mintavételek elhagyásával. Összevonással két, egyébként alacsony intenzítású mintavételi napból lehet egy erősebbet kihozni, ha közte jórészt esős idő telt el, vagyis nem történt a népességben jelentős változás. Abban az esetben, ha a leginkább támogatott modellek nem mutatnak erős ivartól való függőséget, egyszerűen a fogási adatsor a hímek és nőstények adatainak összevonásával "gazdagítható". Itt azt lehetett tapasztalni, hogy a rajzás legvégén "szálltak" el a becslések, így az utolsó két (amúgy is elég gyér és a korábbiaknál ritkábban fölvett) mintavételi alkalom elhagyásával csonkoltuk az adatsort. Így lényegesen egyenletesebb és kisebb bizonytalanságú becslési eredmények születtek. A konstans túlélési valószínűséggel és alkalomtól függő fogási valószínűséggel jellemezhető modell lett egyértelműen a legjobban támogatott modell. A vizsgált időszak teljes populációjára - a tavalyinál jóval alacsonyabb - 323 (hímek) és 226 (nőstények), 549 (együttesen) egyedszámot nyertük becslési eredményül. Ellenőrzésképpen a becslést a hímek és nőstények egyesített adatsorával is elvégeztük, ami minimális eltéréssel, 553-ra becsülte a teljes népességet.
A napi becslések ivaronként és a SD értékek, valamint egy rájuk illesztett trendvonal látható a csatolt ábrán.
Az előző évi vizsgálatokról egy rövid képes anyag:
Köszönet illeti mindazokat, akik segítették a terepi munkát az elmúlt két (illetve három) évben, a Rongyos-erdőben: Szita Renáta, Barna Csilla, Madarász Enikő, Drahanovszki Gábor, Patalenszki Adrienn, Horváth Bálint
🙂